Bmw
528 i

Bud Spencer

Bud Spencer 2009-ben
Életrajzi adatok
Születési név	Carlo Pedersoli
Művésznév	Bud Spencer
Született	1929. október 31. (83 éves) Nápoly, Campania, Olaszország
Házastárs	Maria Amato (1960–)
Pályafutása
Aktív évek	1937 – 1967 (sportolóként) 1951– (színészként)

Bud Spencer (eredetileg Carlo Pedersoli; Nápoly, 1929. október 31.) olasz színész, akit a nézők leginkább a Piedone-filmekből, spagettiwesternekből és a Terence Hill-lel közös filmjeiből ismernek.

Életpályája

Carlo Pedersoli

Anyanyelve tulajdonképpen a nápolyi nyelv, ezt ő maga vállalja is. Albumot is jelentett meg dalairól, ahol énekel olaszul és nápolyiul egyaránt. A Piedone Afrikában c. filmben mikor megkérdezik Piedonét (azaz Spencert), hogy ő olasz-e, azt feleli: Nem, nápolyi vagyok.

Édesapjának akkoriban vasgyára volt a nápolyi kikötőben, de mikor a gyár előtt horgonyzó hajó egy baleset során felrobbant, a család hirtelen tönkrement. Nyolcévesen lett tagja a helyi úszóklubnak, ahonnan aztán Rómába igazolt, amikor a család 1940-ben elköltözött a fővárosba.

Tanulmányi eredményei egészen kimagaslóak voltak, ötévesen volt elsős, majd az ötödik osztályt átugorva került hatosztályos gimnáziumba. Ezután a római egyetem vegyészkara következett, (mindössze 16 évesen vált az egyetem hallgatójává), tanulmányait azonban meg kellett szakítania, mert a család 1947-ben elhagyta Olaszországot és Brazíliába költözött. Ő másfél év múlva, (1948 végén), míg családja 1950-ben tért haza. Folytatta az egyetemet, bár már nem a vegyészmérnöki, hanem a jogi karon, illetve a sportolást, 1949-ben mellúszásban olasz bajnoki címet nyert, 1950-ben a 100 méteres gyorsúszás bajnoka lett egy perc alatti idővel. Még ebben az évben az olasz vízilabda-válogatottal 4. helyezést ért el az Európa-bajnokságon. Miután aláírta első hollywoodi szerződését 1967-ben, visszavonult az aktív sportolástól, utolsó vízilabda-mérkőzését a Kárpáti György és Gyarmati Dezső fémjelezte magyar válogatott ellen vívta.

Kárpáti György így emlékszik a meccsre: „Pedersoli, aki jóképű, magas, karcsú, széles vállú srác volt, miután megkapta amerikai filmszerződését, Budapesten játszott utoljára az olasz válogatott tagjaként. A vízilabda nem a szelídségéről ismert sportág, könnyen el lehet veszíteni néhány fogat, a felrepedt szemöldök látványa pedig egészen megszokott dolog. A színészpalánta ezért kéréssel fordult a magyar csapat tagjaihoz, az arca épségének megóvását szerette volna elérni. A mieink könyörületesek voltak az ellenfél játékosához, megígérték neki, hogy nem bántják, ha a meccset követő vacsorán énekel nekik egy dalt. A mérkőzés egyetlen lidérces álom volt szegény Pedersoli számára. A magyarok körbeadogatták egymás között, mind a hat mezőnyjátékos elszórakozhatott vele. Az illetőnek a labdával tulajdonképpen nem kellett törődnie, minden figyelmét az olasz fogsorára összpontosíthatta. Pedersoli halálra vált arccal kapkodta a fejét a horgok és felütések elől. Az öklök és könyökök azonban szerencsére mindannyiszor időben megálltak, nem okoztak sérülést. A magyar válogatott végül 7:3-ra nyert, és a győzelmi banketten behajtotta az ígért dalt a később Bud Spencer néven híressé lett főhősünktől.”
(Dr. Kárpáti György: Medencék, gólok, pofonok)

Barátnőjével, Maria Amatóval 1960-ban kötöttek házasságot. Ebben az időben dalokat szerzett, szöveget írt, kisebb reklámfilmekben szerepelt, árult autót és festéket is. Három gyermekük született: Giuseppe (1961), Christine (1962) és Diamante (1972).

Bud Spencer

Bár már korábban is szerepelt filmekben - első (szöveg nélküli) szerepe Nero császár (Peter Ustinov) testőre volt Mervyn LeRoy Quo vadis-ában 1951-ben -, csak első tengeren túli szerződése (az Isten megbocsát, én nem) bírta rá, hogy felhagyjon sportolói pályafutásával és költözzön át Amerikába, 1967-ben. Ennek a filmnek a forgatásán növesztette meg szakállát, és alkotta meg majd vette fel a Bud Spencer művésznevet. Akkoriban divat volt angolos hangzású művésznevet választani, hogy ezáltal eladhatóak legyenek a western-típusú filmek. A Bud-ot, az egyik kedvenc sörmárkája neveként vette fel, a Spencer név pedig kedvenc színészére, Spencer Tracy-re utal.^[1] Állítólag mókásnak találta, hogy termete ellenére „bud” (rügy) néven hívják.^[2] Itt ismerkedett meg Terence Hill-lel is, és derült ki az is, hogy Olaszországban már egyszer szerepeltek együtt az 1959-es Hannibal című filmben, akkor még mindketten az eredeti nevükön. Mivel közös jelenetük nem volt, így nem valószínű, hogy akkor találkoztak.

1967-től 1985-ig nem kevesebb, mint tizenhét filmben szerepeltek együtt, mely számára is meghozta a sikert és az elismerést, valamint legendává emelte a párosukat. 1985-ben aztán mindketten külön utakra tértek: Spencer megalapította saját légitársaságát, a Mistral Airt, melyet később eladott, hogy megvehessen egy gyermekruhákat gyártó textilüzemet, illetve beindíthassa saját étteremláncát Bud Food néven. Közel tíz év múltán, 1994-ben ismét összeállt a legendás páros egy utolsó közös film, a Bunyó karácsonyig leforgatására, ezután útjaik végleg különváltak.

Azóta csak önálló filmjei voltak, egyre kevesebb számban, amíg 2003-ban abba nem hagyta. 2010-ben visszatért utoljára a I delitti del cuoco című filmsorozatban, amelyet Magyarországon 2013 elején a magyar RTL 2 tűzi műsorára Nincs kettő séf nélkül címmel. Bud-ot Papp János fogja szinkronizálni, miután állandó hangjai, Bujtor István és Kránitz Lajos is elhunytak az elmúlt években.

Bud Spencer és Terence Hill nem az egyetlen színészpáros az olasz filmgyártásban: az akkori időkben igen divatosnak számított a művészek gyakori párosítása. Spencert és Hillt megelőzően ma is legendásnak számít két szicíliai színész Franco Franchi és Ciccio Ingrassia komikus kettőse, mely több mint harminc évig szórakoztatta a közönséget. Még sok hasonló próbálkozás született színészpárosok megalkotására (némelyik Spencert és Hillt utánozva bunyós-párosként lépett fel), de ezek az utánzatok többnyire messze elmaradnak Franco-Ciccio, vagy a Spencer-Hill kettősöktől.

Spencer 2005-ben jelöltként indult Lazióban a regionális tanácsnokok választásán a Forza Italia párt színeiben, de alulmaradt vetélytársával szemben.

2010-ben Terence Hill-lel együtt, egész életművéért elnyerte a David di Donatello-díjat. Önéletrajzi könyve, ugyanebben az év decemberében megjelent magyarul is.

Filmjei

Önálló filmjei

Címek után szerepnév.

1951 – Quo Vadis
1955 – Napjaink hőse
1957 – Búcsú a fegyverektől
1957 – Il cocco di mamma (Magyarországon nem mutatták még be)
1968 – Az utolsó számlát te fizeted
1968 – Ezer pofon ajándékba
1969 – Vesztesek és győztesek/Isten velünk
1969 – Ötfős hadsereg
1971 – 4 mosche di velluto grigio (Magyarországon nem mutatták még be)
1972 – Élet vagy halál
1972 – Sötét Torino/ Maffia markában
1972 – Vadnyugati Casanova
1973 – Piedone, a zsaru (Rizzo felügyelő, "Piedone")
1973 – Az angyalok is babot esznek/Az angyalok is esznek babot (Charlie Smith)
1975 – Piedone Hongkongban (Rizzo felügyelő, "Piedone")
1975 – Zsoldoskatona (Ettore Fieramosca)

1976 – Charleston (Charleston)
1978 – Piedone Afrikában (Rizzo felügyelő, "Piedone")
1978 – Akit Bulldózernek hívtak ("Bulldózer")
1979 – Piedone Egyiptomban (Rizzo felügyelő, "Piedone")
1979 – Seriff az égből (Hall seriff)
1980 – Seriff és az idegenek (Hall seriff)
1980 – Aranyeső Yuccában (Buddy)
1981 – Banános Joe (Banános Joe)
1982 – Bombajó bokszoló (Bud Graziano, "Bombázó")
1983 – Rabló-pandúr Alan Parker hadnagy
1986 – Aladdin (Dzsinn)
1991 – Fél lábbal a Paradicsomban ("Bull" Webster)
1997 – A végső határ
1997 – Fireworks (Magyarországon még nem mutatták be)
1999 – A szél fiai / Az aztékok bukása (Quintero)
2003 – A paravánok mögött dalolva/Dal a bordélyházból (Mesélő/kalózkapitány)
2008 – Maffiózó vagyok, drágám! (Mord ist mein Geschäft, Liebling)(Pepe, a sorozatgyilkos)

Televíziós produkciói: